Budapest történelme
Budapest történetének korai időszaka
A világ egyik legszebb fővárosa tervszerűen alakult ki. A Duna, amely átszeli, különösen a Gellért hegynél, kiváló átkelési lehetőséget nyújt és a terület a hegyek révén védekezésre és letelepedésre igen alkalmas volt. A Római birodalom a mai Óbuda területén építette fel városát, Aquincum néven, és itt állomásoztatta légióját illetve védte hatalmas erődvonalát, a limest, végig a Duna mentén.
A honfoglaló magyarok ugyanilyen fontos stratégiai területnek látták, amelyen több központot tartottak fenn. Érdekes módon akkor a folyó mindkét partján a települést Pestnek nevezték, egyes kutatók szerint a szláv eredetű szó, amely kemencét jelent, valójában a mai Gellért hegy alatti hőforrásokra utal.
A Buda elnevezésnév csak a tatárjárás után terjedt el, miután IV. Béla utasítására szerte az országban várakat építettek és az uralkodó jó példát mutatva, az egykori pesti Újhegyen, amelyet ettől kezdve Várhegynek hívnak, építette fel királyi várát. Ő adta az első kiváltságokat is aranypecsétes levélben, 1244-ben az itteni telepeseknek, a mezőgazdaság, és a kereskedelem felvirágoztatására. A középkorban Zsigmond király idején vált Buda állandó királyi székhellyé. A folyamatosan bővülő királyi palotát Mátyás király fejezte be. A Dunán inneni Pest is meggazdagodott, kereskedelmi centrummá vált. Mátyás király Pestet egyenrangúvá tette Budával. A Margitsziget szintén lakott volt, a korabeli források szerint a szerzetesi kolostorokon kívül a keresztes lovagoknak is volt itt vára.
A török megszállás alól 1686. szeptember 2-án szabadult fel Buda, és ez megnyitotta a fejlődés útját. Bővült az országos vásártartási joguk, és megindult a szellemi fejlődés is. 1724-től Budán már nyomda működött.
A 19. században jött el a pillanat, amikor a Pest és Buda természetes elválasztó vonalán, a Dunán megépült az első állandó átkelő, a Lánchíd. Ennek hatására elindult a két város és Óbuda egyesítése. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk Budát, Pestet és Óbudát egyesítette.
Az így létrejött Budapest a frissen megalapított Fővárosi Közmunkák Tanácsának köszönheti a ma is megcsodálható városkép kialakítását. Létrejött az Andrássy út, megépültek a körutak, megindult a világvárosi fejlődés. További lenduletet adott a fejlődésnek az ezeréves államalapítás (Millennium) ünnepségsorozata, megépült Európa első kéregvasútja, a kisföldalatti, az utcákat kőburkolattal látták el, kiépült a közvilágítás, elkészült a ma is üzemelő káposztásmegyeri vízmű, a csatornázás. A lóvasút helyét elfoglalta a villamos.
Budapest legújabb kori története
A város az 1867-es kiegyezés után kezdett iparosodni. Az I. világháborúban a város anyagi pusztítást nem szenvedett. Rövid megtorpanás után a fejlődés folytatódott. Az addigi tíz kerülethez újabb négyet kapcsoltak. A II. világháború hatalmas károkat okozott. Négy év alatt sikerült az újjáépítés. Azután 1950-ben hét megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz, így 22 kerülete lett. (A közelmúltban két kerület szétválásával a fővárost közigazgatásilag 23 kerület alkotja) 1956.-ban a harcok idején számos épületben és a közlekedésben is nagy károk keletkeztek. A javításuk megtörtént, az 1960-as években megkezdődött a házgyári lakónegyedek építése, a következő évtizedekben pedig megindult a második, majd harmadik metróvonal kialakítása és üzembe állítása. A rendszerváltás után épült a Lágymányosi híd, az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája.
Könyvelőiroda a fővárosban: https://goldpenkonyveloiroda.hu/budapest/