Budapest Terézváros, 6. kerület legendás helyei
Néhány érdekesség Budapet VI. kerületének építészetéről
A mai Terézváros (6.kerület) terület benépesedése az 18. századelején indult meg, amikor a városfalon belüli területek elkezdtek szűkössé válni. Ekkoriban főleg majorságok, gyümölcsösök, szőlőültetvények, présházak, gazdasági épületek álltak itt. A kerület névadója Mária Terézia 1751-ben járt Pest-Budán és ezen nevezets látogatás tiszteletére nevezték el az addig Felső-Külvárost Terézvárosnak. (Érdekes, hogy nem egy budapesti városrész viseli Habsburg uralkodók nevét, mint pl. Lipótváros vagy Erzsébetváros, amely Sisi királynő után kapta a nevét.)
Terézváros első városiasabb képét mutató része a Király és Paulay Ede utca között terült el.
Az első száz évben lassan beépült minden a Városligetig, a Király utca a város legforgalmasabb útjává vált. Mind az akkori városlakók mind a városvezetők részéről is megfogalmazódott az igény egy szélesebb útvonal megnyitására. Abban az időben ez a térség nem számított túl elegáns környéknek, elég ha csak arra gondolunk, hogy az Operaház telkén eredetileg zsibvásár működött.
A Sugárút ötletét– amely a közemlékezetben összekapcsolódott Andrássy Gyula nevével, aki a későbbi névadó lett – 1870-ben emelték törvényerőre, és egy év múlva megkezdődtek a munkálatok. A következő közel 15 évben, azaz 1885-ig megépült 2,5 kilométer hosszan az ország legelegánsabb sugárútja, több mint 100 igényes épülettel. Ha erre járunk, érdemes megfigyelni, miként szabályozták szakaszosan az út szélességét és a beépítés módját is. A Kodály köröndig egyre szélesedő úton, de zártsorú beépítéssel, míg az utolsó szakaszon már kertes-villás telekkiosztással találkozunk. Már a 20 század elején is igazi társadalmi egyveleg jött itt létre, egyszerre álltak itt a felső tízezer bérpalotái és drága villái, (pl. a Saxlehner-palota, Wahrmann Mór bérház, a Babocsay-villa), eközben a barátságtalan, sötét belső udvaroka, gangokra nyíló szobakonyhákban, szobákban gyakran ágyrajárók is laktak, például a híres költő József Attila.
A széles sugárútra elegáns kávéházak nyíltak, mint a legendás Japán (mai Írók Boltja helyén), ahol az idősödő Lechner Ödön ücsörgött, vagy a magyar MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) ide helyezte át asztalát, mert az Oktogonon álló Abbázia kávéházban nem látták őket szívesen mert az újságokból sokszor kivágták az inspiráló illusztrációkat. A Művész Kávéház ugyanakkor Mándy Iván író törzshelye lett a szocializmus korszakában.
Ha már legendás helyekről beszélünk, meg kell említenünk a Három Holló vendéglőt, ami a híre író Ady Endre törzshelye volt.
Könyvelőiroda Budapest 6.kerület: https://goldpenkonyveloiroda.hu/budapest/
