Budapest 6 kerület történetének érdekes fejezetei – Terézváros a XIX. században
Budapest Terézváros részében a XIX. század első felében a házak száma közel a kétszeresésre nőtt.
A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések eredményeképpen sok új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezés elemeként 1771 környékén alkották meg a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.
Ekkoriban a közművek még eléggé foghíjasak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1848 évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére osztrák szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Annak ellenére, hogy Budapest 6. kerületének korabeli részének legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák gyakran futóhomokosak, sárosak voltak.
Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között feküdt el. Nem ilyen széles, de mindenképpen a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, amelyen keresztül a Belvárosból szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.
Ezt az állapotot kívánták megszüntetni egy Sugárúttal. Ennek ötlete gróf Andrássy Gyulától származott. Az akkori kormány heves viták után megszavazta a sugárút építésének megkezdéséhez szükséges első 24 millió forintot. A mai Andrássy út (Sugárút) építése így elkezdődött. ezután újabb grandiózus projekt indult a Nagykörút építése 1871-ben.
Budapest 6. kerület az 1870-es években
Ezekben az években a korabeli Pest teljesen átépült. Évekig nem volt szinte olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikus csapatok vagy mesteremberek. Ekkor épült az Operaház, Szent István-bazilika, az Oktogon palotái és a Nyugati pályaudvar.
A Szív utcától keletre lévő terület – ahol még az 1870-es években szőlők, kertek voltak – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével együtt, illetve azt követően kezdett el – kissé lassan – beépülni.
A városegyesítéskor 1873-ban (a mai Budapest 6. kerület) Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt. A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI. (6. kerület), délre a VII. (Budapest 7.kerület) kerületet hozták létre. 1882-ben a 7. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.
A budapesti nagykörúton a villamos 1887 óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között.
Budapest 6. kerület és a milleniumi ünnepségek
A Millenniumi építkezések óriási mértékben átalakították Budapest 6. kerületének képét. A Sugárút, Európa első Földalatti Vasútja és sok más látványos beruházás alakítjotta Terézváros képét. A híres Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei nyomán elkészült a Millenniumi ünnepségsorozatra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón épült fel.
Érdekes, hogy a millenniumi emlékművet csak 1929-ben adták át hivatalosan és 1932 óta hívják a teret Hősök terének.
Profi könyvelőiroda Budapest Terézváros: https://goldpenkonyveloiroda.hu/budapest/